A mentoringnak eljött az ideje

A tudásátadás tudománya segít a mentoring funkcióinak, működésének megértésében. Az alábbi tudásátadási modell 4 fázisa közül kettő közvetlenül kapcsolódik a mentoring fogalmához, kettő pedig áttételesen:

• Az első fázis (a "Szocializáció"), ami a mentoring fő terepe. A mentoring nem egyszerű kognitív típusú tudásátadás, hanem egy adott helyzet, szakma, szervezet, hierarchia hallgatólagos működésébe való bevezetés is.
• A második fázis (az "Externalizálás") az a mozzanat, amikor a mentorált már maga kezdi megfogalmazni tudni, tudatosítani ("externalizálni") a tudás-csomagot (amelyben mind a két, későbiekben említett tudás-elem megjelenik).
• A harmadik fázis (a "kombinálás") közben a mentorált már a saját útját járhatja, már a kifejerésre került tudást rendszerezni tudja, sőt ki is tudja egészíteni.
• A negyedik fázisban (az "internalizálás") történhet meg - a már alkotó, kreatív módon végzett munka mellett - például a mentorrá válás is, hiszen csak az képes hatékonya és magávalragadóan továbbadni a tudását, akiben az már hallgatólagossá ("internalizálttá") vált.

És akkor a modell, de először röviden, hogy hogyan is akadtam össze ezzel a modellel...

A mentoring tudásátadás, ez "persze"... de milyen típusú? Hogy hogy milyen típusú?! Hát tudásátadás!!! Így beszélgettem magammal néha (jóban vagyunk...), amikor a minap találkoztan a Nanoka-Takeuchi tudásátadási modellel (Dr. Bencsik Andrea: A tudásmenedzsment emberi oldala) és egyből megfogott. Mondjuk kicsit komplikált volt (nekem...) megérteni, annyira, hogy először egyáltalán nem is értettem meg... azután kerestem még a mellékelt ábrázoláshoz a neten több példát, azután már annyira kezdtem érteni, hogy pökhendien (tollal!!!) elkezdtem átírni a könyv ábráit, amelyben először találkoztam vele (az enyém a könyv, azt csinálok vele, amit akarok, ha össze akarom firkálni, összefirkálom... rossz vagy...:-)))... kijavítottam... még studíroztam egy darabig, azután rájöttem, hogy úgy volt jó, ahogy volt, csak valahogy ez az ábra dinamikus és nem statikus, mint az ilyen ábrák szoktak lenni... akkor megnyugodtam és már majdnem értettem...

Most eszembe jutott, fellapoztam, és megvolt az AHA-momentem, hát persze, az első negyed az a mentoring/mentorálás speciális esete, amikor a hallgatólagos (a híres Polányi Károly által először használt szakkfejezéssel "tacit") tudás adódik át a mentortól a mentoráltnak, a szerepre, a működésre vonatkozó nehezen megfogalmazható ("hallgatólagos"), tacit tudás (persze, megjelenhet ebben a kapcsolatban az explicit (kifejezett) tudás átadása is, de erre vannak egyéb formák is).

És akkor a studírozas lehetséges alanya, az a bizonyos ábra (alapul egy a Budapesti Közgazdaságtudományi  és Államigazgatási Egyetem prezentációnak az egyik slideja szolgált - ez a prezentáció szabadon elérhető a neten, ezt én egy kicst kiegészítettem):

1. Szocializáció (tacit tudásból tacitba, bal felső, (1)-es lépés): Az egyének között történik a hallgatólagos tudás megosztása, amely közös cselekvések között realizálódik (mester-tanítvány, mentor-mentorált kapcsolatok). A fizikai közelség jellemző a tudás megszerzése közben (jó, ez ma már mehet Skype-on, stb.-n keresztül is...)

2. Externalizáció (tacit tudásból explicit tudásba, (2)-es lépés): Itt szükség van a hallgatólagos tudás kifejezésére és mások által is érthető, felfogható formába átültetésére, lefordítására. Ez egy nehéz lépés ("ki-/előcsalni" a hallgatólagos tudást...). Fokozott szükség van megfelelő átadó- és befogadókészségre is.

3. Kombináció (explicit tudásból explicitbe, (3)-as lépés): Az explicit tudást (ami kifejezésre jutott az "externalizáció" fázisban) komplexebb (explicit tudást tartalmazó) egységekre osztjuk, rendszerezzük, feldolgozzuk és beépítjük a meglévő rendszereinkbe és hozzáadjuk a szükséges további explicit tudást, amely a továbbiakban magasabb szinten, több, vagy más ismereteket igénylő, bonyolultabb problémák megoldására alkalmas.

4. Internalizáció (explicit tudásból tacit tudásba, (4)-es lépés): Itt történik meg a létrehozott új, komplex tudás szerevezeti szintre történő beültetése. Kiemelt jelentpséget kapnak itt ismét a tudásmegosztás és -megszerzés lehetőségei, a csoportmunka, az együttműködési készség. A munka közbeni tanulás, a képzés és a gyakorlatok lehetővá teszik, hogy az egyén belépjen a csoprot és az egész szervezet tudásának birodalmában. (Itt képződik a jövő mentor-alapanyaga, mert csak az tudhat hatékonyan támogatni valakit, aki a szükséges explicit tudást magáévá tette, "internalitzálta"...)

teveatufokan@gmail.com