Idecopyztam (ld. alul a linket...) egy bejegyzést, amelyben egy rövid bevezetés után egy nagyon tanulságos történet következik egy coaching szemléletű vezetőről, akinek valószínüleg abban az időben (nem lehet pontosan tudni a történet idejét, a könyv, amiben megjelent, eredetileg 1994-es kiadású) fogalma sem volt erről a jelzős szerkezetről és a coaching-ról maximum a tenisz- vagy golfedzője, vagy a város híres, vagy kevésbé híres (amerikai) football, kosár, vagy baseball csapatának az edzője juthatott eszébe...
Ebből is látszik, hogy a coaching (meg a híres "empowerment") létezett már azelőtt is, mielőtt "feltalálták", elnevezték, olyankor, amikor még nem is tudták, hogy "coaching-szemléletűen" gondolkoznak, vezetnek néhányan, akiknek ez volt a természetes.
Persze ezzel csak a Vezetői coaching blogomba került volna bele ez a bejegyzés (odaírtam eredetileg), de közben rájöttem, hogy ami itt megjelenik, az a perfekt mentor példakép. Amikor csak lehet, coach "üzemmódban" dologzik, de ha kell, tevőlegesen segít (mondjuk ez a főnökségéből fakad, a mentor legszerencsésebben nincs közvetlen függelmi viszonyban a mentorálttal, bár ahogy ez a példa megmutatja, ha bizalom van (és a szövegből kiviláglik, hogy a bizalom nem adottság, hanem ki kell érdemelni, a mesélő világosan jelzi a bizalom kialakulásának és mélyülésének fázisait), akkor még ez a közvetlen alá-/fölérendeltség sem tud belezavarni a kvázi mentor/mentorált kapcsolat bensőségességébe).
Emellett megjelenik a mentoringra gyakran jellemző szerep-példa, a vezetői példamutatás. És a tanulás, tapasztalatgyűjtés, lelkiismeretre való építés mind-mind túlnyúlt a napi feladatokon, tehát bízvást mondható, hogy úgy volt karrier-építő, karrier segítő a vezető tevékenysége, hogy egy pillanatra sem hanyagolta el a mindennapi munka feladatait, ha a (kvázi) mentorált egy konkrét ügyben kérte a közreműködését.
Nem kétséges az sem, hogy a szakmai hozzáértés is fontos eleme a kapcsolatnak, ennyiben definitíve nem coaching kapcsolat, ahol bizonyos megközeltésekben, például a megoldásközpontúben a "nemtudás haszna" az egyik vezérlő elv lehet.
No, ez egy nagyon plasztikus, körbejárható, elgondolkoztató történet egy sikeres mentoring folyamatról, amelynek sikerében mind a mentor, mind a mentorált kivette a szerepét:
(Azoknak, akiket meglep, hogy nem rögtön a szövegre bukkannak: ha erre kattintasz, felugrik egy scoop.it oldal (ez egy ún. gyűjtő, "kurátor"-oldal), ott az oldalból "kiugró" cikkre kattintva jutsz el a keresett blogbejegyzéshez:)
miklos.szilagyi@businesscoach.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.